Hanyas vagy? 68-as?

Hanyas vagy? 68-as?

Neked is munkásőr volt az apád? Nyugi, nem mondom el senkinek.
Nekem anyám is az volt…
Hamarabb megtanultuk az Internacionálét, mint a Mi atyánkat. Utóbbit a nagymamánktól.
Kisdobosként, majd úttörőként jártuk ki a sulit, „ahol tudtunk, segítettünk”. Persze, csak a rendszerváltás után jöttünk rá, hogy a komcsik a cserkésztörvények alapján írták meg a tizenkét pontunkat.
Március 21-én a Tanácsköztársaságot, április 4-én a felszabadulást, november 7-én a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat ünnepeltük. A legnagyobb ünnepünk Május 1. volt, amikor az időjárás jelentés mindig jó időt jósolt (szinte mindig bejött, másra nem is emlékszünk).
„Köszöntjük az 1131. sz. Kossuth Lajos úttörőcsapat pajtásait”, bevonulás után néptánc műsor, szovjet-magyar focimeccs, ahol a ruszkik az ideiglenesen hazánkban állomásozó alakulat tagjaiból álltak. Minket jobban érdekelt a vattacukor és a traubisoda.
Minden nyáron táboroztunk, eleinte úttörőtáborokban, később építőtáborokban, ahol vasúti töltéseket, öntözőcsatornákat tisztítottunk. Mikor mit.
Az első fagyink 1 forintba, az első mozijegyünk 2 forintba, az első doboz cigink 4 forint 50 fillérbe, az első sörünk 9 forintba került. A piát és a cigit szó nélkül ideadták, ha a boltban rákérdeztek: “a faternak lesz”.
Hanyas vagy? 68-as?
Te csöves voltál vagy digó? „Ha elrúgtam egy követ, amerre gurult, arra mentem tovább”, de nem volt minden héten EDDA koncert, hétvégente a DISCÓ-ban csörögtünk. Ücsörögtünk. A DJ nekünk játszotta le a Tarzan boy-t.
Autóstoppal mentünk Pusztavacsra, Békefesztiválra, Szegedre, Ifinapokra, az NDK-ba, tengerpartra. Egy hálózsák, egy váltás ruha, egy fürdőgatya, egy törölköző, egy szappan, egy fogkefe, alvás híd alatt, árokparton, kukoricásban, temetőben, jobb esetben vasútállomáson.
Hanyas vagy? 68-as?
Te is voltál katona, vagy kihúztad egy ideg- és elmeosztályon? Nyugi, nem mondom el senkinek. Nekem mindkettőben részem volt.
„Ébresztő fel!” „Atomvillanás jobbról!” „Katona! Nem vette fel a gázálarcot? Maga halott!”
„Doktor úr, már napok óta nem tudok aludni!” „Igenis láttam azt a repülőt, amivel Mathias Rust leszállt a Vörös téren!” „Mi az, hogy ez lehetetlen, doktor úr?”
Így vagy úgy, de túléltük.
A rendszerváltáskor azt hittük, itt a Kánaán, sör folyik a csapból, és sonkával töröljük ki a picsánkat. Vállalkozók lettünk fő- vagy másodállásban, melóztunk látástól Mikulásig, családot alapítottunk, lakást, kocsit vettünk svájci frankos hitelre, hogy aztán még többet dolgozzunk, hogy kiköhögjük a részleteket. És mire kifizettük, lumbágónk lett, szemüvegünk és aranyerünk.
Hanyas vagy? 68-as?
Neked is demens volt az apád? Nyugi, nem mondom el senkinek.
Nekem anyám is az…