Halál a Balatonnál
Halál a Balatonnál
Elkezdődött a nyári szezon, a strandok, a szabadtéri partok zsúfolásig megteltek fürdőző turistákkal, akik így próbáltak felfrissülni a rekkenő hőségben.
A legtöbben az árnyékot adó fák alá telepedtek le, önfeledt nevetéstől, gyerekzsivajtól, esetleg az alvó emberek jóízű horkolásától volt zajos a Balaton part.
Konrád felügyelő is elégedetten nyújtózott ki bérelt napozóágyán, pár napig élvezni akarta az édes semmittevést. Két ággyal arrébb egy negyvenes csinos nő nézett a távolba, miközben többször idegesen az órájára pillantott. A nyomozó bár furcsának találta, de nem tulajdonított nagy jelentőséget ennek. Úgy vélte, hogy biztos valami találkája van a hölgynek, ezért viselkedik így.
Váratlan kiabálás és morajlás zaja ütötte meg a nyomozó fülét. Az órájára nézett. Úgy látszik, hogy egy fél órát elszenderedtem- gondolta. Odasietett a hang irányába, hogy megnézze, mi történt. Valami azt súgta neki, hogy vége a nyugalmas pihenésének.
Ismerős arc tűnt fel a tömegben, a csinos negyvenes nő magán kívül kiabált:
– A férjem… Meghalt a férjem – zokogott. Konrád felügyelő határozottan odalépett hozzá és rászólt a bámészkodókra.
– Kérem, menjenek egy kicsit arrébb és valaki hívja a mentőket. Többen is elővették a telefonjukat, és tíz perc múlva már meg is érkeztek a helyszínre.
– Így elsőre azt mondom, hogy valószínűleg leállt a szíve, sajnos nem győzzük hangsúlyozni, hogy felhevült testtel ne menjenek be a vízbe. De hiába. Viszont ő – mutatott a halott férfira – már órák óta a vízben lehetett.
Konrád felügyelő felvette az özvegy adatait. Herczeg Veronika a férjével épp a tizedik házassági évfordulójukat ünnepelték a Balatonnál.
– Péter szeretett matraccal beúszni a mélyebb vízbe, órákig el volt úgy – szipogta. – Én nem nagyon tudok úszni és könnyen le is égek, ezért inkább a parton maradtam, és olvastam. Most mi lesz velem? – kezdett el újból sírni az asszony.
A nyomozó mondott pár vigasztaló szót, miután folytatta.
– Esetleg nem fogyasztott alkoholt a férje?
– Nem hiszem, sportember lévén törekedett egészségesen élni, most is bevette a szokásos vitaminját, rám is szólt, hogy vegyek neki, mert már az utolsó szem volt benne. Azért is mentem el a strand melletti patikába, hogy megvegyem és magamnak napozó krémet. Mire visszatértem még mindig nem jött vissza és kezdtem aggódni, mikor – csuklott el a hangja – arra lettem figyelmes, hogy az emberek valakit kihúztak a vízből, és szegény Péterem volt.
A nyomozó úgy vélte, hogy sajnálatos baleset történt, de még nem zárta le az ügyet, amíg a pontos orvosszakértői véleményt meg nem kapta. Még pár napja maradt a szabadságából, így elhatározta, hogy felkeresi a szállodában az özvegyet, hogy felajánlja a segítségét, de a recepciós azt mondta, hogy kijelentkezett már, és távozott.
– Talán jobb is, hogy elment legalább a rossz emlékek nem kísértik – elegyedett beszélgetésbe a recepcióssal. – Közvetlen, barátságos stílusával hamar bizalmukba fogadták az emberek. Valószínűleg soha többé nem megy víz közelébe, hogy még ez a tragédia is megtörtént. Pedig fiatalabb korában az egyik legjobb merülő volt, akit ismertem. Gyakran volt szabadtéri versenyen,, a férjével is így ismerkedtek meg. Még Herczeg úr halála napján is, miután lementek a partra a férjével, egy fél óra múlva visszatért az asszony valamiért. Még gondoltam is, hogy sürgős lehet, mert vizes volt a haja – felelte a recepciós.
Konrád felügyelő megértően hümmögött, még pár szót váltottak mielőtt elbúcsúzott.
Egy hét múlva a nyomozó már az irodájában olvasta az orvosszakértői véleményt, mely szerint Herczeg Péter szervezetében altatót találtak, tehát vízbeesésekor ennek a hatása alatt állt. Konrád tudta, hogy nem baleset történt, hiszen ki az a bolond, aki matraccal beúszik a vízbe és előtte altatót vesz be. Lassan összeállt a kép, csak még egy apróság hiányzott, ezért utánanézett a férfi pénzügyi helyzetének.
Pár óra múlva már Herczegné háza előtt állt.
– Maga mit keres itt? – hangzott a nem túl kedves fogadtatás. Nyoma sem volt már a kétségbeesett özvegyi szerepnek, amit olyan zseniálisan alakított a parton.
– Letartóztatom a férje meggyilkolása miatt.
– Baleset történt, maga is mondta – csattant fel az asszony.
– Igen, valóban. Elsőre így tűnt, de a férje szervezetében kimutatták az altatót, amit véletlenül vett be, hiszen azt gondolta, hogy a vitaminjából vesz be. Amihez ön is hozzáférhetett, és kicserélte a vitamint az altatóra, és már csak fél órát kellett várni, amíg elkezdett hatni. Miután letelt a fél óra, ön a víz alatt odaúszott hozzá és egyszerűen a vízbe lökte.
– Ugyan ez nevetséges! Nem is tudok úszni, de ezt már mondtam magának.
– De nagyon is tud, a szálloda egyik alkalmazottja emlékezett rá, hogy milyen jó merülő volt.
Az asszony elsápadt a hallottakon, de gyorsan összeszedte magát.
– És mi okom lett volna megölni? – támadott vissza.
– Az az életbiztosítás, amit a férje nevében kötött három hónappal ezelőtt, különösen nagy összegre vízbefulladás esetére.
