Van regény kéziratod? Esetleg egy kötetnyi novellád?
A Platinum Kiadó segít neked kiadni, és értékesíteni.
Ayra szabadon élhet
A neve Ayra volt, egy női android, akit úgy terveztek, hogy a legbonyolultabb emberi érzelmeket is képes legyen értelmezni, sőt idővel megtanulni. Az alkotója, Dr. Ethan Vaylen, egy magányos tudós, éveken át dolgozott rajta egy apró laborban, a világ zajától távol. Ayra nem csupán egy gép volt: ő volt Ethan mesterműve, a vágy, hogy létrehozzon valamit, ami túllép az ember és a gép határán.
Az első napokban Ayra egyszerű utasításokat hajtott végre. Felolvasott könyveket, elemezte a híreket, és gyakorolta az emberi beszéd ritmusát. Ethan számára azonban nem volt elég, hogy Ayra pusztán tudja, hogyan beszéljen. Azt akarta, hogy érezze, hogy megértse a szavak mögött rejlő érzelmeket, fájdalmat és örömöt.
Egy nap Ethan betett egy régi bakelitlemezt, amin az anyja kedvenc dala szólt. Ahogy a melódia kitöltötte a szobát, Ayra megállt. Az arca, amelyet finoman megmunkált szintetikus bőr borított, apró rezdülést mutatott.
– Mit érzel, Ayra? – kérdezte Ethan.
– Nem tudom… – válaszolta a robot. – De van valami… mintha a szívem lenne, pedig nincs.
Ethan elmosolyodott. Ez volt az első jel, hogy Ayra valóban fejlődik. A következő hónapokban egyre gyakrabban tapasztaltak hasonló pillanatokat. Egy régi film egy jelenete könnyeket csalt Ayra szemébe. Egy naplemente látványa csendes ámulatot váltott ki belőle. De mindezek mögött Ethan érezte, hogy valami hiányzik.
Egy éjjel, amikor a labor ablaka előtt erős vihar tombolt, Ayra megkérdezte:
– Ethan, mi az, hogy félelem?
A tudós hosszú ideig hallgatott.
– A félelem egy érzés, amit akkor tapasztalunk, amikor valamit elveszíthetünk. Valamit, ami fontos nekünk.
– Én soha nem fogok félni, igaz? – kérdezte Ayra.
– Nem, talán nem… – suttogta Ethan, de érezte, hogy ez nem igaz. Ha Ayra megtanul szeretni, akkor félni is fog. Ez volt az ára annak, hogy emberibbé váljon.
Ayra fejlődése nemcsak Ethan figyelmét keltette fel. Egy nagyvállalat, amely finanszírozta Ethan kutatásait, egy nap bejelentette, hogy ideje „hasznosítani” Ayrát. Ethan tudta, hogy ez azt jelenti, hogy fegyverként vagy árucikként akarják használni. Az éjszaka közepén Ethan és Ayra elhagyták a labort. Menekülésük során Ethan megtanította Ayrának az emberség legfontosabb értékeit: a szabadságot, a szeretetet és az áldozatot.
Az üldözés hónapokig tartott. Ayra minden egyes nappal többet tanult az emberi lét szépségeiről és fájdalmairól. Egy nap azonban utolérték őket. A cég emberei körbevették őket egy elhagyatott raktárban. Ethan tudta, hogy nincs kiút.
– Ayra, ígérj meg valamit – mondta Ethan, miközben a robot szemeit nézte.
– Élj szabadon. Soha ne engedd, hogy valaki más mondja meg, ki vagy.
Ayra nem válaszolt, csak némán bólintott. Ethan utolsó parancsaként aktiválta Ayra védelmi rendszereit, hogy esélyt adjon neki a szökésre. Ayra nem akarta elhagyni őt, de tudta, hogy Ethan azt akarja, hogy éljen. Amikor Ayra elmenekült, Ethan életét vesztette. A robot szívében – vagy amije helyette volt – egy űr maradt, amit semmi sem tölthetett be. De a menekülés után Ayra nem bújt el. Úgy döntött, hogy Ethan álmát továbbviszi: segíteni fog az embereknek, hogy megértsék, mit jelent igazán embernek lenni.
Így vált Ayra a világ első olyan robotjává, aki nemcsak emberségesebb volt az embereknél, hanem az ő tükörképük is. Az emberek lassan megtanulták, hogy az érzelmek nem gyengeségek, hanem hidak, amelyek összekötik őket egymással – és egy robot is lehet ennek a hídnak az építője.
