Dugonics András díjas író lettem3.9 (11)
Görbetükör azok számára, akik másokat megkerülve, etikátlan módon igyekeznek a legjobbakká válni, ami nem valós, csak annak látszik. Így lettem én is díjnyertes író.
Görbetükör azok számára, akik másokat megkerülve, etikátlan módon igyekeznek a legjobbakká válni, ami nem valós, csak annak látszik. Így lettem én is díjnyertes író.
Vajon milyen lenne a Túlvilág, ha különféle részlegekkel rendelkezne? Újonc, a Purgatóriumi Részleg új munkatársa éppen ennek a rendszernek a működésén próbál kiigazodni. Az alábbi jelenetben végigkísérhetjük az első munkanapját.
Eljátszottam a gondolattal hogyan töltenék a férfiak és nők a szabadidejüket, ha csak három napot kellene dolgozni egy héten… A háromnapos munkahét? Nem utópia – na de mit kezdenének a nők és a férfiak a felszabadult idejükkel? Íme
A novella a takarításból való kilépési kísérleteimet és küzdelmeimet próbálja visszaadni, miközben tükröt tart a társadalomnak. Minden percben megtisztult egy rész a lelkemből. Akkor már tudtam, hogy nem vagyok sem több, sem kevesebb.
Neked csak egy betonláda kornyadó virágokkal, de nekik az ifjúságuk utolsó emléke: amikor tartoztak valahová, amikor az eszméknek volt értelme, és a megfelelő ember követése státuszt adott. Szóval nem mindegy, hogy melyikük gondozza azt a virágosládát.
Mit meg nem tesz egy testes ember a szerelem érdekében? Tetemes Bohumil tehát úgy döntött, hogy megszabadul a súlyfeleslegétől, a lehető leghamarabb és a leginkább kíméletes módon. Elgondolását tett követte és némi elemózsia és ital társaságában a számítógépe monitorja mögé ült és kutatómunkát végzett a lehetőségeiről.
Zenészek kalandjai egy lagziban. Tapintatosan, mint egy hullaszállító, sziréna nélkül, mintha tudná hova jött, a még mindig mit sem sejtő vendégsereg tudta nélkül gördül be a kapun és beáll a Feuer mellé. Két vidám fickó ugrik elő piros mellényben és egy utolsó napsugár áttör az alkonyi felhőkön.
Egy színházi zenész nyelvi és gasztronómiai kalandjai egy walesi utazás során. Tönköly alatt megsüllyedt a padló, egy másodpercig megkövülten állt, aztán a közönség érdeklődő tekintetének kereszttüzében rogyadozva odament a pult végéhez és elvett egy villát. Hirtelen átvillant rajta, hogy a show kedvéért most meg kéne hajolnia, talán meg is tapsolnák.
A félelem különös arca. Újra hallja a borzasztó hangokat. Már itt is van. A mellette lévő testvére testét nyársalta át kaján vigyorral arcán. A szerencsétlen testét mohó ajkai közé vette, majd a szája szélén lecsorgó belsőségeket lenyalogatta.
Dr Jekyll vagy Mr. Hyde vagyok? Nem tudom eldönteni, mert mindkét egyéniség az én részem. Dr. Henry Jekyll személyisége szinte angyalinak mondható, amennyiben összehasonlítjuk Mr. Edward Hyde-dal. Mindkettő ugyan az a személy, ám a jellemük teljesen más.