Segítség! Celeb lettem
Segítség! Celeb lettem
Hol is kezdjem? Hú.. talán először bemutatkozom. Nóra Tamás vagyok, egy átlagos kinézetű, fekete hajú, barna (a nők szerint boci) szemű, hm… hogy is mondjam, nem túl sportos alkatú, 35 éves szingli pasi. Szakmámat tekintve magyar és angol szakos tanár. Hogy milyenek a mindennapjaim? Dolgos, szürke, átlagos. Vagyis csak volt, eddig. Most már celeb vagyok, vagy mi a szösz… Na, azóta a feje tetejére állt az egész életem. Sokszor már azt sem tudom, hogy én ki vagyok, mit akarok! Hogy mi történt? Elmesélem!
Mindig szerettem olvasni, ezért is lettem magyartanár, de különösen a romantikus irodalom vonzott. Minden szomorú soron képes voltam könnyezni. Apám szerint női lelkem van… picsogós vagyok. Anyám szerint meg egy béna pöcs, akit a jó szíve miatt minden nő kihasznál, pedig végre meg kellene nősülnöm. És különben is ő unokát szeretne már végre! Na ezekből annyi az igazság, hogy valóban romantikus vagyok és válogatós. Megismertem már annyi hülye, beképzelt, önimádó, ostoba, számító nőt, és mindben csalódtam. Hiába kerestem az igazit, hát teremtettem magamban, magamnak egy tökéletes nőt, romantikus kapcsolatokat. Aztán ezeket történetekké fűztem… Este alig vártam, hogy végre legyen időm írni. Először csak a fióknak, aztán gyűjtöttem a bátorságot, és elküldtem kéziratokat különféle szerkesztőségeknek. Aztán vártam a csodát. És sikerült! Találtam egy kiadót, aki hajlandó volt belém invesztálni, kockáztatni.
A szerkesztőm Hédi, a nagyasszony. Ő, ha valahova megérkezik, akkor bevonul, megjelenik. Ő hitt bennem legjobban. Imádom és utálom is! Egy rabszolgahajcsár, és imádja a sikert, a csillogást, ja és a pénzt. Ezekért átmegy a falon. Meg rajtam is! Az első könyvem nem várt sikert hozott. Hédi meggyőzött, hogy be fogunk törni a nemzetközi piacra is, meg különben is snassz a nevem, mint Nóra Tamás. Legyen művésznevem angolul: Nora Thomas. Ja, és azt elfelejtettem mondani, hogy a világ legnyálasabb, legromantikusabb, leggiccsesebb könyveit ontottam magamból. Én, a férfi, aki különben a nőkre bukom. Vicces, nem? Ja, és a tanárkodással is felhagytam, mert úgy beindult az írói szekér. Sőt Hédi parancsára éppen angolra fordítom egyik regényemet.
Hát így kezdődött a celebség, aztán folytatódott „A” plakáttal, nagybetűvel. Mert a plakát is nagy volt, sőt óriási.
Amikor először megláttam a nevemet a plakáton, nem ismertem magamra.
„Nora Thomas – A szerelem illata – a legújabb romantikus bestseller!”
Ott virított a város legforgalmasabb pontjain, házfalakon, busz oldalán, egy padlizsánszínű óriásplakáton, virágokkal, és egy női sziluettel, aminek semmi köze nem volt hozzám.
Csak álltam, kabátzsebemben a kezem, és azon gondolkodtam:
– Szóval… ez lennék én?
Nem így képzeltem el az írói karriert.
Azt hittem, csendes kávézók, esőillat, kézirathegyek.
Aztán jöttek az újságcikkek. Ömlött felém a sok üzenet, megkeresés. Nem tartottam fontosnak a hülye kérdésekre válaszolni: mi a kedvenc színem, virágom, ételem, ruhamárkám. Hol szeretek nyaralni? Blabla blabla… Ki a túrót érdekel ez? Mivel nem válaszoltam, a bulvár újságírók kitalálták helyettem, mit szeretek. Na, ez engem is meglepett! Röhögtem rajta. A fél ország rólam beszélt, Claire Kenneth amerikai–magyar írónőhöz hasonlították a stílusomat, tehetségemet. Arról értekeztek, találgatták, hogy vajon „Nora Thomas” milyen nő lehet.
Mert hát a név… nőies. Túl szép, túl dallamos, túl „romantikusregény-szerzőnős”.
Jött az újabb könyvem, ami szintén óriási siker, bestseller lett, és egy angol kiadó is megkeresett. A kritikák áradoztak a „finom női lélekről”, a „gyöngéd érzelmi látásmódról”.
Egyetlen interjúra sem mentem el, mondván: Nora Thomas titokzatos alkat.
És működött. Mindenki hitt benne.
Egészen addig, amíg az egyik tévéműsor szerkesztője el nem döntötte, hogy a névtelen írónőt élőben is meg akarja szólaltatni. Hédi, a nagyasszony úgy döntött, itt az ideje, hogy kilépjek a fényre.
– De előtte pasit csinálunk belőled! – jelentette ki határozottan.
– Mert mi a tök vagyok?! – háborogtam.
– Csak valami hasonló! De most a szárnyaim alá veszlek, és eddig egy romantikus írónőért döglöttek, most lesz egy sikítófrász, hogy pasi vagy. És milyen pasi! Pasi: a szívdöglesztő, romantikus, minden nő álma, benzint fognak utánad pisilni. Imádni, zabálni fog a média!
A húszezresek pörögtek Hédi szeme előtt. Közeledett a tévés szereplés estéje. Hédi elkezdte a támadást ellenem, a hóna alá fogott, és ellenkezést nem tűrve cipelt fodrászhoz, kozmetikushoz, pedikűröshöz, ruhákat vásárolni és optikába. Furcsa mintát nyírtak a hajamba, pakolás hegyeket kaptam a képemre, elvették a szemüvegem, helyette kontaktlencsével szerencsétlenkedtem. Hédi kiszórta a megszokott kockás ingeimet, pólóimat. Ja, és a hűtőmből is kidobált mindent, amit szeretek, egy rohadt sör és cola sem maradt… helyettük valami humusz, csírák, zöldségek. Hát mi vagyok én? Nyúl? Annak a zsarolásnak már ellenálltam, hogy sportoljak. Még mit nem! Így is egy idegen nézett rám a tükörből, amikor a műsor előtt beültettek a sminkszobába.
Ki ez a kissé ideges, kicsit izzadt pasi? És aki nagyon nem nő, mint ahogy várják.
A stúdió ajtaja nyílt, és a műsorvezető, egy túlságosan is csillogó tekintetű nő rám villantotta a mosolyát:
– Készen áll? A közönség imádja magát!
A kamerák bekapcsoltak.
A háttérben rózsaszín fények, egy hatalmas vetítővásznon az arany betűk:
„Nora Thomas – A szerelem új arca.”
A műsorvezető csilingelő hangon jelentett be:
– Hölgyeim és uraim! Ma este velünk van a titokzatos Nora Thomas, akinek könyvei sokak szívét meghódították! És most eljött a pillanat, hogy megismerjük őt személyesen! Fogadják szeretettel… Nóra Tamást!
A nevem után csend lett. Döbbent csend. Az első sorban egy nő a szája elé kapta a kezét.
Valaki felnevetett, másvalaki suttogott:
– Ez… ez egy férfi?
A kamera rám közelített.
Nem volt már menekvés.
– Jó estét – mondtam, és a hangom egész nyugodtan csengett, pedig majd belehaltam az izgalomba… de aztán valahogy minden olyan gördülékenyen ment. Túl voltam a tűzkeresztségen.
Másnap reggel az egész ország rólam beszélt.
Nem a könyveimről, nem a történetekről. Rólam.
A bulvárból megtudtam, hogy mekkora szoknyapecér vagyok, melyik színésznő, énekesnő a szeretőm, ki terhes tőlem, melyik szórakozóhelyen buliztam az asztal tetején. Újra megtudtam, mik a kedvenc márkáim. De most már férfiként. Anyám naponta felhívott, háborgott, mint a legviharosabb tenger, és lecseszett. Hogy érzéketlen pöcs vagyok, aki kihasználja szerencsétlen nőket, és nem akarja, hogy nemi beteg legyek, mert úgy váltogatom a nőket, mint Casanova, és nem akar ennyi unokát sem. Ki bírja ezt követni?
Én eközben egy mókuskerékben futottam, amit Hédi hajtott körbe-körbe. Fotózásra, kibeszélő műsorokba, interjúkra, felolvasóestekre, könyvbemutatókra vitt. A csúcs az volt, amikor beprotezsált egy túlélő valóságshow-ba, ahol még bogarakat is kellett zabálnom. Soha életemben nem volt ennyi pénzem, és soha életemben nem voltam ennyire szarul. Ezért elhatároztam, hogy változtatok az életemen.
Azzá váltam, akit megírt a bulvár. Szóval fűvel-fával ágyba bújtam… olyanok voltak meg, hogy el sem hinnéd! Na, ő is, akire most gondolsz! Ittam, mint a gödény, szórtam a lóvét, hadd szóljon. Két hónapig bírtаm, senki nem hinné, milyen kurva nehéz celebnek lenni!
Az élet is jól belém rúgott, na meg egy féltékeny férj! Pont ott, ahol nem kéne! Este fájdalmaim enyhítése címen megittam egy üveg whiskyt. Másnap délben rohadt másnaposan keltem, belenéztem a tükörbe. Most aztán tényleg nem tudtam, ki néz vissza rám! Ki vagyok „én” igazán? Az érzékeny lelkű író, a puhapöcs vagy a macsó?
Beálltam a zuhany alá, lemostam az összes mocskot magamról, kivakartam a hajamból a waxot, megkerestem a Hédi elől eldugott pólóm és szemüvegem. E-mailben kirúgtam Hédit, lemondtam az összes programom, és vettem egy repülőjegyet Balira.
Végre a gépen ülök. Alig várom, hogy felszálljunk!
Egy bomba nő ül mellettem… hű… be kellene mutatkoznom neki… elkezdeni beszélgetni. Mintha megérezte volna, mire gondolok.
– Hosszú utunk lesz együtt, engedje meg… Tamás Nóra vagyok! – és nyújtotta a kezét.
Hogy miii?? Hédi, ezt te csinálod? Hol a kandikamera?
A lány döbbenten néz rám… nem őrültem meg!
Az eső lassan elállt, Bali csodálatos.
Itt kezdődött történetünk első lapja. Ez valódi, őszinte szerelem, szebb, mint amit valaha álmodtam. Nóra gyönyörű kismama, Nórikával a karjában. De remélem, születik még egy Tamásunk is!
Válaszok