Panka és Tüsi

Panka és Tüsi

Egyszer volt, hol nem volt, az Illatos Erdő közepén élt Panka nyuszi, aki híres volt arról, hogy mindenről volt véleménye, főleg akkor, ha senki nem kérdezte. Nem messze tőle lakott Tüsi süni, az erdő legkomolyabb kertésze, aki minden növényt és fát a nevén köszöntött reggelente.

Egyik szokványos, unalmas napon hatalmas vita robbant ki köztük.
— A rózsabokrok az enyémek! — toppantott Panka. — Én találtam őket először!
— De én gondozom őket! — puffogott Tüsi. — Meg is szúrtak már legalább háromszor, ami kertészeti szempontból és az én szempontomból is fájdalmas.

A rózsabokrok békésen illatoztak, mintha fogalmuk sem lenne arról, hogy egy tulajdonjogi per tárgyai lettek.

A vita akkora lett, hogy összegyűlt az egész erdei népség: Mókus Manci pattogatott mogyorót, Bagoly Béla jegyzetelt (ő mindig azt hitte, hogy egyszer könyvet ír), a szarvasok pedig komolyan bólogattak, bár senki sem tudta, mihez.

Végül Róka Rudi javasolta:
— Döntsük el bújócskával! Aki nyer, azé a rózsabokor!
Panka azonnal beleegyezett, mert gyors volt.
Tüsi is, mert… hát… ő nagyon hitt a meglepetés erejében.

Elkezdődött a cseles bújócska a rózsabokrokért.
Panka villámgyorsan elbújt egy öreg fa mögé, épp csak a fülei lógtak ki két irányba, mint valami sziromvirág.
Tüsi pedig olyan jól elbújt a lehullott levelek között, hogy még ő maga sem találta meg saját magát legalább tíz percig.

Az erdei népség keresett, kutatott, szimatolt.
— Megvagy! — kiáltott a mókus Pankára a füleit ráncigálva.
Ám Tüsit sehol sem találták.

Eltelt egy óra.
Kettő.
Három.

Végül egyikük fájdalmas nyöszörgésre lett figyelmes.
— Valaki… meg tudna fordítani? Beakadtam egy rózsabokorba…
Tüsi ott feküdt teljesen belegabalyodva a vitatott rózsabokrok egyikébe, mint egy tüskés karácsonyfadísz.
Az erdő egész népe nevetésben tört ki.

Panka odaugrált, és kiszabadította.
— Tudod mit? — mondta nevetve — Legyen közös minden rózsabokor.
A süni sóhajtott egy nagyot, és bólintott.

— Rendben. De a metszést én végzem. Te csak viseld gondjukat, itasd friss vízzel őket.
Azóta a rózsabokrok területe az erdő legvidámabb helye lett. Ott rendeztek teapartikat, bújócskaversenyeket, és évente egyszer hivatalos „Ki akad bele először?” bajnokságot — amit Tüsi minden évben megnyert.

Ha netalán arra jársz, még most is hallhatod a nevetést az Illatos Erdőből, főleg, amikor Panka újra és újra kijelenti, hogy szerinte a répák valójában gyümölcsök.

Ha tetszik ez a novella, ne felejtsd el csillaggal értékelni, vagy hozzászólásban elmondani a véleményed!