Barmok

Barmok - Novella Blog

Barmok

Vót eccer egy baromnagy állat, s annak három barom fija, egy nagy, egy középső, meg egy kicsiny. Mivel ezek mind a hárman az aptyukra ütöttek, ezek is igennagy állatok vótak, de igen szegények.
Előáll eccer a nagy, hogy aszongya:
– Apám! Te vagy a környéken a legnagyobb barom, aggyál hát tanácsot, mennyek szerencsét próbányi, avagy se?
– Haderiggyen a gyerek! – gondóta jószivűjen az öreg, asztán belesütötte a pogácsájába a hamut, avval útnak eresztette.
Ment is a nagy hetethét határon át, hogy kiájja a próbát, de nem sikerűt neki, ezérasztán elkapták, becsukták.
Telt-mút az idő, nem gyütt hír róla. Előáll akkor a középső, hogy ez is elmegy.
– Mennyé!
Ment is a középső, hetethét határon át, de ennek se sikerűt, eszt is elkapták, eszt is becsukták.
Megin elment ety csomó idő, megin semmi hír.
Előát akkor a kicsiny.
– Apám! Én sokkal kissebb állat vagyok mind a bátyáim, hátha nekem sikerül!
– Jóvan, eriggy!
Ment is a kicsiny, hetethét határon át, majd, amikor már körberákta a hamuról a pogácsát, a hamut addig fújta, míg föl nem pislákót, föl nem izzott, föl nem lobbant a láng az Állatkiráj legrondább leányának szerelmes szivibenn!
Juhhéj! Evvel kiállotta a próbát!
Hejj! Igenigen megörűt ennek az Állatkiráj! Gyorsan neki is atta a lányát feleségül, sőt még a báttyait is kiengendte, csak mennyenek má!
El is mentek, haza is értek. Csak ottan jutott eszibe a kicsinynek, hogy hoppá, a Felekirájságot meg ottfelejtette! Sarkon fordult, de mire visszaért, a kirájságnak – hajjaj – csak a másik fele vót meg, mer eszt a felit elvitte az Imflácijó!
Mekkérdeszte, merre vitte, asztán uzsgyi! Váktatott a kicsiny az Imflácijó után, de bizony az Imflácijó gyorsabban váktatott, így aszt a kicsiny sohasem érte utol. Így asztán lógó fejjel hazaporoszkált.
Csak mikó má hazaért, asztá ránézett a feleségire, akkó kiátott föl nagy fájdalmasan:
– Mosmá én vagyok a legnagyobb barom széles e világonn!
A két drágalátos bátyó meg elment ódalra, asztán ottan röhöktek bele a tenyerügbe!
Mer ezek eszt má előre tutták ám! Mer ezek má olvasták eszt a mesét!

Értékeld a novellát csillagokkal!
[Összes: 0 Átlag: 0]

Ha tetszik ez a novella, ne felejtsd el csillaggal értékelni, vagy hozzászólásban mondd el a véleményed!

Kapcsolódó cikkek

Maszk mögött

A mai világban megèltek és és újak feltárása a bizalomról hűsègről és a feltétel nélküli szeretet erejèről szól. A reakcióm pánikkal vegyített elfojtott agresszió és túlfűtött szexualitás. Sajnálok mindent. Antonio tőled is elnézést kérek. Nem tartottam tőled soha, de a múltam miatt szégyelltem magam. Ezért voltam ilyen, apa nem akart lebukni, anya szégyellte az egésze, főleg engem.

Irina emléke

A 60-as években játszódik Szombathelyen., , mikor 9 éves voltam. Közös udvarban laktunk Szovjet katonatisztek csaladjaival, kiknek gyerekeivel tilos volt játszanunk, ahogy nekik is tilos volt velünk. De a gyermeki tisztaság és makacsság felülkerekedett a szabályokon .Én , Irén /Irina/ és Kátya összebarátkoztunk kiharcolva magunknak a barátság jogát.

Az új vér!

A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha is felfedezett, a vámpírok létezése volt. Nem mesék, nem mítoszok, hanem valódi, halhatatlan lények. Az emberek évezredek óta féltek tőlük.

A lehetetlen küldetés

Szóval? Mi a feladatom? Az öreg hosszan magyarázza, hogy mit akar rám bízni, hogy pontosan mit vár tőlem, ám én már az elején azt érzem, hogy ez nekem nem fog menni. Képtelenség, Mission Impossible, ahogy ezt a mi köreinkben mondani szokás.

Válaszok

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

error: MInden tartalom jogvédett!