Van regény kéziratod? Esetleg egy kötetnyi novellád?
A Platinum Kiadó segít neked kiadni, és értékesíteni.
Amikor a barátnő a harmadik
Vivien sugárzó mosollyal búcsúzott el párjától Pétertől és beült barátnője Kata fodrászszékébe. Ahogy a férfi kiment az ajtón le is hervadt a mosoly az arcáról. Már hat éve voltak együtt, a férfivel egy üzleti ügy kapcsán ismerkedtek meg. Hatalmas szerelemnek indult, de mostanra már jócskán kikopott a szenvedély, főleg Vivien részéről.
Vivien igazi skandináv típusú szépség volt, hosszú szőke hajjal és hatalmas babakék szemekkel. Magas, karcsú alakján minden úgy állt, mintha ráöntötték volna. Bár sok férfi versengett a kegyeiért, de mikor meglátta Pétert tudta, hogy neki ez a férfi kell. A magas, sötét hajú, jóképű férfit ugyanis teljesen hidegen hagyta Vivien szépsége és a lányban felébresztette a hódítási ösztönt. Ugyanis az eddig megismert férfiak egyből a lábai előtt hevertek, de Péterért küzdenie kellett.
Megismerkedésük után három hónappal később jöttek össze és azóta alkottak egy párt.
– Már alig várom, hogy elutazzon Péter – kezdte Katának a mondandóját, aki közben elkezdte Vivien haját mosni – a hétvégén osztálytalálkozóm lesz, ott lesz Gábor is, akivel együtt jártunk akkoriban. Úgy tudom, hogy jól menő orvos vált belőle, talán még a régi parazsat fel tudom éleszteni – mondta mosolyogva. Kata türelmesen hallgatta barátnőjét, bár nem értette, hogy miért akarja megint megcsalni Pétert, aki szinte a tenyerén hordozza. Vivien mintha olvasna a gondolataiban tovább folytatta:
– Tudom, hogy te összetennéd a kezed, ha ilyen pasid lenne, mint Péter. Még az elején nekem is izgalmas volt, de ez már elmúlt. Hiányzik a kapcsolatunkból már ez a tűz, minden olyan megszokott és unalmas.
– Az a te bajod, hogy nem tudod értékelni a jót – vágott vissza Kata. A fodrászlány egyre inkább azt érezte, hogy nem csak a férfit találja unalmasnak, hanem őt magát is. Valahogy mindig egyfajta lenézést érzett Vivien oldaláról, mindig csak az ő érdeke és gondja volt a fontos. Viszont ha Kata szerette volna egy kicsit kiönteni a szívét, akkor Vivien egy laza kézlegyintéssel elintézte a dolgot, hogy már megint csak túldramatizálja a dolgokat, de bezzeg neki.. és itt jött az újbóli panasz áradat Vivien részéről, hogy Kata problémái az övéhez képest jelentéktelenek.
Kata egyre inkább rájött, hogy Viviennel való barátsága elég egyoldalú, ha csak az egyikük számít. Kezdte felismerni, hogy a lánynak csak a külsőségek és a felszínes, érdek kapcsolatok számítanak.
Kata visszagondolt a nyárra, amikor Vivien ismét beadott valami kamu munkahelyi továbbképzést Péternek, miközben az épp aktuális szeretőjével élvezte a wellness hétvégét. Kata szerencsétlenségére épp összefutott Péterrel, ugyanis pont abban a kávézóban tárgyalt a férfi, ami a lány kedvenc helye volt. Természetesen Péter meghívta az asztalához, mivel már végzett az ügyfelével aki már távozni készült. A lány eleinte szabadkozott, végül mégis leült a férfihez. Kata észre sem vette, hogy elbeszélgették az időt, Péter nagyon figyelmes volt vele, a lány úgy érezte, hogy a férfi valóban őszintén érdeklődik felőle.
– Ha nem lenne Vivien a párja, akkor talán még lehetne is köztük valami – gondolta magában a lány. Péter rendkívül jóképű és érzelmes férfi benyomását keltette, mindemellett nagyon művelt is volt. Kata a maga vidám és barátságos természetével üdítően hatott a férfire, Vivien hűvös, kimért viselkedésével szemben. Péter úgy érezte, hogy Kata mellett teljesen felszabadult lett. Valahogy a lánnyal való beszélgetés annyira gördülékeny és természetes volt, mintha ezer éve ismernék egymást. A kávézóból átmentek egy közeli bárba, ahol a kávét a koktélok váltották fel és Kata majdnem kikotyogta Vivien titkát. Szerencsére még időben észbe kapott és fejfájásra hivatkozva haza akart menni. Péter ragaszkodott hozzá, hogy hazakísérje és séta közben a férfi a karját nyújtotta a lánynak, aki örömmel karolt belé. A férfi pedig gyengéden megfogta a lány kézfejét, ettől az érintéstől mintha villám csapott volna a lányba, szíve hevesebben kezdett verni. A köztük lévő vonzalom annyira erős volt, hogy búcsúzásnál Péter majdnem megcsókolta. Másnap kereste a lányt és elnézést kért azért, hogy majdnem elvesztette az önuralmát. Kata tudta, hogy ő is vonzódott hozzá, és ő is csak nehezen tudott ellenállni Péternek.
Bár a lány tudta, hogy Péter nem érdemli meg, hogy a háta mögött Vivien megcsalja, de mégsem volt képes elmondani a férfinek.
– Kata figyelsz rám?! – háborgott Vivien, miközben a lány elkalandozott figyelme visszatért a valóságba.
– Ne haragudj – kért elnézést tőle – csak elméláztam.
– Azt láttam, ha nem tudnám, hogy egyedül vagy azt hinném, hogy szerelmes vagy.
– Ugyan dehogy is- dadogta zavartan.
– Szóval benne vagy? – kérdezte ingerülten.
– Mibe is?
– Hogy amíg én az osztálytalálkozóra utazok a hétvégén, addig segítesz Péternek a munkájában, te jól beszélsz angolul és le tudod fordítani az ügyfele projektjét és egy munkaebéden kell részt venned. Úgy volt, hogy jövő héten jön az ügyfele, de egy héttel hamarabb érkezik.
– Dehát miért nem mondod le az osztálytalálkozót? – próbálta Kata elhárítani a kérést.
– Mert jobb programom is van, mint ez – nevetett fel Vivien. – Úgyis már egy ideje fontolgatom, hogy otthagyom Pétert, csak addig maradok vele amíg Gáborral nem lesz biztos a kapcsolatunk.
Kata először vissza akarta utasítani, de meggondolta magát, ha Viviennek már nem számít Péter, akkor ő is megérdemel egy esélyt a boldogságra, még ha tudta is, hogy ezzel örökre vége Viviennel való barátsága.
Kata izgatottan készült a tárgyalásra és egyben a Péterrel való találkozásra. Hosszú, barna haját kontyba tűzte, sötétbarna szemét kifestette, ajkára szájfényt rakott és egy krémszínű kosztümöt vett fel, amely kiemelte csinos, nőies alakját. Az étterembe érve a férfi és üzletfele már várták, mindketten elismerően néztek végig a lányon. A tárgyalás kellemes hangulatban telt és eredményesen zárult, mindkét fél elégedett volt Kata munkájával.
Péter még akarta ünnepelni a sikert, így marasztalta Katát.
– Ha már neked köszönhetem a sikert, úgy illik, hogy viszonozzam – mosolygott a lányra.
Kata örömmel fogadta el a meghívást. Péter nagyon figyelmes volt vele, az egész délutánt együtt töltötték.
– Későre jár, ideje hazamennem – mondta Kata.
– Természetesen hazaviszlek.
Ahogy leparkolt a lány háza előtt Péter magához ölelte Katát és szenvedélyesen megcsókolta. A férfi csókjában benne volt az eddig elfojtott vágya amit a lány iránt érzett. Katában is elemi erővel tört fel a visszafojtott szenvedély, mindketten tudták, hogy ezt a tüzet, csak egymással tudják átélni. A csók Kata hálószobájában folytatódott, ahol átadták magukat az érzéseiknek, amely mint egy vulkán tört elő belőlük, mígnem eggyé váltak és elégültek ki. – Mindig ilyen nőre vágytam, mint te, drágám – súgta a lánynak Péter. – Nem tudom már visszafojtani magamban az irántad való érzéseimet, először azt hittem menni fog, de ezek után már nincs értelme tovább együtt lennem Viviennel. Már a nyári találkozásunk óta beléd szerettem, de azt hittem, hogy te nem érzel irántam semmit. Viviennel már többször próbáltam szakítani azóta, de mindig addig könyörgött, hogy megsajnáltam.
Kata szívéig hatoltak ezek a szavak, ő is ugyanezt érezte a férfi iránt. A lány tudta, hogy Péterben megtalálta az igaz szerelmet és egy valódi társat, akit megérdemel.
