A vihar beért minket, vagy mi értünk be a viharba, ahogy tetszik. Ott aztán utolért minket minden szán végzete. Télapó alaposan megpakolt aranyszánja leszakadt a hatosfogatról. Egy kiszámítható fordulattal felborult és belecsúszott egy emberes hóbuckába, amekkorát talán anyám se látott soha, pedig jócskán benne volt már a korban, amikor világjáró barátomhoz költöztem az Északi-sarkra.
A cibálás immár olyan erővel folyik, hogy aki a lábát fogja, egy erőteljes rántással letépi azt. A csonkból vér fröccsen mindenfelé, beborítva a karácsonyfát, ami a szeretet ünnepének a jelképe, ám most ez a jelkép egészem más értelmet nyer. A szörny lény eldobja a kezében maradt lábat, ami hangos csattanással a karácsonyfa alá repül, ezzel egy időben a másik lábat veszi kézbe, és folytatódik a küzdelem, az élettelennek látszó testtel.
Remek üzleti érzékkel és egy szerényebb juttatással az illetékes hatóság embereinek Koklács úr ezt a természetátalakító munkát is elvégezhette. Elég jó pénzt keresett vele és a hulladéknak könyvelt fenyőket is elhozta jó áron. Mondjuk ki, ingyen.
