Van regény kéziratod? Esetleg egy kötetnyi novellád?
A Platinum Kiadó segít neked kiadni, és értékesíteni.
– Isten hozott, Újonc, ez itt a Purgatóriumi Részleg.
– Üdvözlöm, de még be sem mutatkoztam, a nevem…
– Ne fáradj a bemutatkozással, mostantól Újonc lesz a neved. A részleg íratlan szabálya, hogy nem te választod a beceneved.
– De hát csak mi ketten vagyunk…
– Az nem számít, az elődeiddel sem tettem kivételt.
– Hát, értem. És Önt hogyan szólíthatom?
– Csak a tegezést fogadom el, bőven elég az ügyfelekkel formálisnak lennem… Egyébként Főnök a nevem, de a Főnit jobban szeretem.
– Nem tetszik túl kreatívnak… Úgy értem, nem vagy túl kreatív becenevek terén.
– Ez lesz majd a legkisebb gondod kedvesem, mivel elég kemény helyre jöttél. A mi részlegünk van a leginkább túlterhelve. Na jó, talán a Felsőbb Bugyrok Részlege még versenybe szállhatna velünk.
– Miért túlterhelt a részleg? És mi lesz a feladatom?
– Lényegében azok kerülnek ide, akiket nem tudnak egyértelműen beosztani egy lenti részlegre, és néha még azt sem lehet tudni, hogy egyáltalán lent van-e a helyük. Akiket ide küldenek, azok általában nem csináltak semmi törvénybe ütközőt, sőt, vannak, akiknél úgy tűnik, hogy kifejezetten példás életet éltek. A látszat azonban néha csal, mert előfordul, hogy ennek ellenére olyan bűnöket követtek el, amivel maguknak és másoknak is komoly károkat okoztak.
– Tehát el kell döntenünk, hogy összességében mekkora a bűnök súlya, és eszerint döntünk, hogy pontosan hova kerüljön az illető? Akár fentre is kerülhet?
– Nem mi hozzuk meg a döntést, hanem a feletteseink, mi tanácsadói szerepet töltünk be. Igen, fentre is kerülhet az ügyfél, de az a ritkább eset. Például akkor fordulhat elő, ha az illetőnek egyáltalán nem lent van a helye, azonban valamilyen oknál fogva mégis hozzánk irányították. Ez a fő oka egyébként a túlterheltségünknek. Többször is jeleztem a vezetőségnek a problémát, azonban még mostanra sem szabadultunk meg ettől a kellemetlenségtől.
– Miért irányítják hozzánk tévesen az ügyfeleket?
– Leginkább az emberi világ elavult nézetei miatt. Egyszerűbb azonban, ha a gyakorlatban is bemutatok egy ilyen esetet, a soron következő úrral ugyanis ez történt. Tessék, itt is van egy kérdéslista. Az lesz a feladatod, hogy ezeket a kérdéseket felteszed az úrnak, rögzíted a válaszait, majd ez alapján írunk egy jelentést.
– Ide csak néhány kérdés van felírva. Biztos, hogy ez elég lesz ahhoz, hogy döntsenek a sorsáról?
– A kérdéseket a tapasztalataim alapján szedtem össze, a lista eddig sikeresen növelte a hatékonyságot az ilyen ügyeknél. Van még kérdésed?
– Igen. Miért nincsenek kérdések a súlyosabb bűnökkel kapcsolatban?
– Azért, mert felesleges időhúzás lenne. Ahogyan már említettem, olyanok kerülnek hozzánk, akik nem követtek el semmi törvénybe ütközőt. Ilyen esetben egyből a Mélyebb Bugyrok Osztályára kerülnek, és ott döntenek a további sorsukról. Ügyfeleink aktájában is szerepel egy kivonat a legsúlyosabb bűneikről.
– Köszönöm Főni, így már jobban értem. Megnézhetem az ügyfél aktáját?
– Előbb inkább kérdezd ki, nem akarom lelőni a poént. Kíváncsi vagyok arra is, hogy hány kérdés után tudsz majd dönteni. Nekem a lista sem kéne hozzá.
– Ezt minden új hússal eljátszod?
– Igen, mert nekem is kell valami szórakozás. Annyi évszázada vagyok itt, hogy különben rég eluntam volna magam.
– Hát rendben… Átfutottam a kérdéseket, készen állok beszélni az ügyféllel.
– Rendben, szólítom is. Kérem, fáradjon be Farkas Úr!
– Jónapot kívánok! Farkas Máté vagyok. A munkatársaik már elmagyarázták, hogy mi történt velem. Önök fogják eldönteni, hogy hová kerülök?
– A döntést nem mi hozzuk meg, de az Önről írt jelentésünknek nagy szerepe lesz az ügy kimenetelében. Ne aggódjon, Farkas Úr, annyit elmondhatok előre, hogy nem lentre fog kerülni, mert valószínűleg egy kellemetlen félreértés történt.
– Köszönöm szépen, ez megnyugtató. Mit kell tennem?
– Az új kollégám kérdéseket fog feltenni Önnek, kérem legyen őszinte. Ne is próbáljon meg hazudni, az aktájában minden le van jegyezve, amit valaha tett vagy mondott.
– Rendben, igyekszem.
– Kezdheted is, Újonc!
– Rendben, Főni. Az első kérdés, hogy Ön ateista?
– Nem, evangélikus vagyok.
– Ez pontosan így van, az anyaga alapján az egyházközösség aktív tagja volt.
– Akkor jön is a következő kérdés, ami elég furcsa… Ön hallgat rockot vagy metált?
– Igen, mindig is imádtam az ilyen zenét. Ugye nem emiatt kerültem ide?
– Egyáltalán nem, ezt a kérdést csak elrettentő példának hagytam meg Újonc okulására. Valóban előfordult, hogy emiatt küldtek hozzánk ügyfeleket, mert néhány évtizeddel ezelőtt néhány agyhalott kitalálta, hogy ezek a műfajok a Sátán zenéi. Szerencsére az utóbbi tíz évben ilyen eset nem fordult elő.
– Hát ez tényleg borzalmas, már kezdem érteni, hogy miért túlterhelt a részleg. A következő kérdés… Előre is elnézést kérek, elég tolakodó lesz.
– Semmi gond, ha segít abban, hogy a számomra megfelelő helyre kerüljek, válaszolok bármire.
– Tehát a kérdés, hogy Ön a saját neméhez vonzódik?
– Ez így van, fején találta a szöget. Már az elején is sejtettem, hogy ezért vagyok itt.
– Az aktája is megerősíti a tényt, és azt is, hogy emiatt nehéz élete volt. Ennek ellenére mégis igyekezett mindenben és mindenkiben meglátni a jót. Minden tiszteletem, biztos vagyok benne, hogy a feletteseink is pozitív elbírálásban fogják részesíteni.
– Jól gondolom, hogy nem szükséges feltennem a többi kérdést?
– Igen, és a jelentésbe mindenképpen írd bele, hogy Farkas Úr együttműködő volt a kellemetlenség ellenére is. Végeztünk is, a kollégáim majd tájékoztatják a további teendőkről. Minden jót!
– Köszönöm szépen, Önöknek is! Lenne azonban egy utolsó kérdésem. Azok az emberek is megfordultak Önöknél, akik engem elítéltek?
– Dehogy is, ők már rég lent vannak.
