Van regény kéziratod? Esetleg egy kötetnyi novellád?
A Platinum Kiadó segít neked kiadni, és értékesíteni.
Ősszel a padon
Ibolya akkoriban már a hetedik hónapban volt. Fiú lesz. Így állapította meg az orvosa. Akkora terhe volt, hogy szinte mozdulni is alig tudott. Ezért került a kislánya, Zitácska, a mamához. Biztosan jobban el tudja látni, mint az apja. Pedig Mózsi, mert mindenki így hívta, nagyon jó apa volt. Az igaz, hogy egyáltalán nem volt finom ember.
Olyan keze van, hogy szenet lehetne vele lapátolni. Nem is értem a lányom, hogy választhatott ilyen behemótot – mondogatta neki az anyósa.
Éppen ezért, hogy most a lánya alig bírt mozogni, magához vette az ő szemefényét, Zitácskáját. Ő most már úgyis jobban ráér, mivel nyugdíjas. Többet tud foglalkozni az unokájával. Az iskolában amúgy is szünet van. A leckét, amit a szünetre feladtak, a kislány pár nap alatt megcsinálta. Így tud a mamával sokat beszélgetni és játszani. Zitácska nyolc éves volt és a második osztályba járt. Kedves, cserfes lány volt, aki többnek nézett ki. A mamája nagyon örült neki, még akkor is, ha néha nem úgy viselkedett, ahogy ő szerette volna. Márpedig Zita nem hagyott rá mindent a nagyanyjára. Ha valami nem úgy volt, ahogy ő szerette volna, elmondta, ellenkezést nem tűrően.
Egyik nap ebéd után elindultak sétálni.
– Ülj le, kicsim, a padra – mondta a mama. – Nézd a fákat. Mennyi sok sárga falevél hullott le róluk? Milyen sok falevél van a talpacskád alatt? Az ősz az elmúlás évszaka. Mégis milyen szép?
– Tata nem szereti. A fene ette volna meg ezt a sok falevelet – szokta mondani, amikor neki kell összesepregetni.
– Nagyapád mit szeret? A bort, de azt nagyon.
– Nem igaz, mert az összes vasból készült díszt mind tata csinálta. Még nekünk is adott belőle.
– Az igaz. Állandóan a műhelyben van, de alig várja, hogy kiforrjon a bora.
– A bor a tatáé. Ő csinálja. Ő metszi, kapálja, permetezi a szőlőt. Mama, te nem szereted a bort, ezért meg is issza tata.
– Azért csodás az ősz, kicsim. Remélem, elismered.
– Mama, hogy születik meg a baba?
– Hát a gólya hozza.
– Egy frászt, az öcsi ott van az anya hasában. Anyával szoktuk figyelni, hogy rugdos öcsi. Meg is szoktam simogatni ilyenkor anya hasát.
– Hogy miket nem csinálsz te?
– Igen, én tudom, hogy a fiúknak nudlijuk van. A lányoknak pedig kisbögréjük.
– Ki mondott neked ilyeneket?
– Hát a Gizi néni, anya barátnője. Csak azt nem mondta el, hogy került öcsi az anya hasába.
– Hogy került? Hogy került? Ha ilyen okos a Gizi nénéd, talán majd elmagyarázza.
– Ő csak annyit mondott, hogy apa addig simogatta anyát, amíg oda nem került. De hogyan?
– Szép kis firma a Gizi nénéd, ha ilyeneket mond neked.
– Apa engem is szokott simogatni néha, nekem mégis csak játék babám van.
– No, indulás hazafelé! Nagyapádnak valami vacsorát kell csinálni, mert megint morogni fog.
Ekkor elindultak, és a mama megfogta Zitácska kezét.
