Bús Anna: Demetria hite
Nagy éhínség pusztított Görögországban, a
háború, járványok miatt a megter...
Népszerű címkék: Sci-fi | Horror | Romantikus | Családi | Fantasy
Ferencz Vicus: A rovar
De ez a példány aranyos volt, kis szív alakú szárnya, apró termete, és ahogy csak úgy lapult ott a falon nem tette ellenszenvessé. Boldizsár oldalra fordított fejjel szemlélte.
–Mit akarsz itt ? Mi a francra vársz? Életben vagy egyáltalán – morfondírozott, és mintha a légy meghallotta volna gondolatait, megrebbentette a szárnyát, jelzésképpen.
Ferencz Vicus: Február 19.
Nellike felállt, lesimította nővérruháját, feltette a szemüvegét és kitipegett a betegek közé. Újabb 12 órára munkába állt, maga sem tudta már hányadik éve. Réges-rég túl a negyvenen.
Borbíró Klára: Lassan siess!
Csukott szemmel pihent, hogy erőt szívjon magába az utolsó nagy megpróbáltatás előtt. Ha ezen a határon átjut, végre hazaüzenhet a parancsnokának, de ezt a határt nagy erőkkel őrzik, és hát idáig is alig tudott elvergődni.
Ferencz Vicus: Jobban szerettek?
Együtt öregedtek meg, egyszerre voltak fiatalok, szépek üdék és frissek. Kacérok, és fessek. Aztán egyszerre, egy időben múlt el a hamvasság, kerekedett meg a csípő, nőtt meg a pocak, ráncosodott meg a bőr, őszült meg a haj. De ha egymásra néztek, ugyanúgy szépnek látták a másikat.
Ferencz Vicus: Jó éjt mindenkinek
Megismertek, lebuktam. Ma valahogy feltűnően sokan szólítanak meg, érthetetlen. Odapillantok, ki ez az újabb bátor vállalkozó. Uramisten, jól látok ? Gábor az! Gimnáziumi nagy szerelmem, ezer éve nem láttam, sőt, nem is hallottam felőle, nincs fenn a közösségi oldalakon.
Egy különleges Valentin nap
Ettől a felismeréstől zavarba jöttem. Azt tudom, hogy Kati az én párom, és nem is akarom lecserélni. De mi van Ildikóval? Ő is pont annyira a szívem csücske lett, mint Kati. Persze Kati az idő viszonylatában is előnyt élvez, hisz őt ismerem régebben, ám ez most nem számít. Az egyetlen lényeges különbség, a két nő között, hogy Ildikóval még nem volt szex. Na tessék. Ez a megfogalmazás valamit sugall. MÉG…?
Ferencz Vicus: Viharba veszett remények
Eleredt az eső, a jéghideg vízcseppek szúrósan csapkodták David arcát. Esőkabátba bújt, fejére húzta a kapucnit, de a viharos erejű szél tépte szaggatta marcangolta. David jobbnak látta, ha fedezékbe vonul, a hatalmas dörrenések, a zuhogó eső, a ködkürt dinoszauruszi bömbölése a gigászi hullámok tiszteletet parancsoltak. David visszahúzódott a kabin fedezékébe, és vészriasztást adott le a partnak.
Borbíró Klára: Egyszer felnövünk
Tekintete komoly volt, mégis boldogság sugárzott belőle. Emma érezte, hogy nem Peti többé, hanem Péter. Péter, akit a huszonötödik nyárutó érlelt azzá a férfivá, akivel végre megoszthatja az életét.
Ferencz Vicus: Angina pectoris
George szuszogott, fújtatott, mint egy gőzmozdony, de egészen másképpen mint pár perccel korábban amikor az ablaknál álmatagon szunnyadozott. Most a fizikai fáradtságtól, és hirtelen megterheléstől lihegett, szíve kalimpált, de erős, szabályos ritmusban, tüdeje tiszta volt, nem ült a mellkasán két elefánt. George élettel teli arca kipirult, legalább öt évet fiatalodott.