A lestrapált feleség

A lestrapált feleség

A harmincat csak kissé meghaladó Tímea hullafáradtan ül le este kilenckor a tévé elé. Már a nyolcórás munkája után hazaérve, itthon túl van a mosáson, főzésen és vasaláson. No meg az első osztályos kisfiával a tanuláson, és az ágyba segédkezésen, ami néha nem is olyan egyszerű feladat. Több mesére is vágyik a fiatalember.
De mikor mindennel végzett, leült hát, és várja haza a férjét, aki mostanában egyre sűrűbben ér későn haza. Már most is bőven elmúlt nyolc óra. Bár most nem kellett sokat várnia a filmet nézve, mintegy húsz perc múlva jön Jenő. Kábé kilenckor öt óra helyett.
– Szia drágám! Ennyire ráérsz? Még tévézni is van időd! Főztél vacsorát? – ez a férj beköszönője a hitvesi csók helyett.
– Igen, főztem. Kérsz? – reagál Timi, mert ez a belépő már megszokott számára.
– Hát persze! Rakd ki, rögtön megyek, csak előbb bemegyek a fürdőbe. – A feleség megy, és vacsorát melegít a férjének. Mire elkészül vele, Jenő jön és levágja magát az asztal mellé. – A fürdőt mikor takarítottad ki? Elég koszos a mosdó, meg a kád is csupa vízpötty.
– Ma nem jutott rá időm. Majd holnap megcsinálom. De te is letörölhetnéd magad után, amikor kezet mosol vagy a vizet leereszted. Vagy most is úgy hagytad?
– Akkor te minek vagy? Míg tévét néztél, lett volna rá időd, megcsinálhattad volna! – hatalmas kanalakkal dobálja magába az ételt. Mint aki tényleg éhes, vagy nagyon ízlik neki, amit a felesége elé pakolt. – Janika alszik már? – böki oda az asszonynak két falat között, de nem úgy néz ki, mint akit tényleg érdekel, hol is van a fia.
– Igen. Már tíz óra. Reggel neki is iskola. Elfáradt.
– Csak mert mostanában alig látom.
– Előbb kellene hazajárnod. Akkor talán találkozhatnál vele – mondja csendesen Timi. Nem mond többet, nem szeretne veszekedést. Akkor biztos nem tudna aludni majd. A balhé részletein rágódna egész éjjel. Volt rá már példa párszor.
– Csak egy kicsit időztem a haverokkal, amúgy is későig dolgozunk mostanában – morogja, csak úgy az orra alá.
– Józsit, a munkatársadat már ötkor láttam hazamenni. Pont akkor, amikor én is megjöttem. A kiskaput nyitottam, amikor rám köszönt.
– Elkéredzkedett – löki oda flegmán Jenő, miközben eltolja maga elől az üres tányért. – No, már el is moshatod! – az asszony fogja, és gyorsan elöblíti a csap alatt. Reggelre nem maradhat mosatlan,mert az megint csak vita tárgyát képezhetné. Utána a férj elindul fürödni, de még a fürdő ajtajából visszafordulva odaszól az asszonynak.
– Kicserélted az ágyneműhuzatot? Már legalább egy hete ez van felhúzva!
– Csak öt napja, de míg fürödsz, megcsinálom. – Timi lehajtja a fejét, csendben megy és áthúzza az ágyat, szíve szerint még nem tette volna. Semmi olyan nem történt a pár nap alatt, amitől cserére szorul. De, hogy nyugalom legyen, megteszi. Utána ő indul fürödni, azonban Jenő is bent marad, de nem azért, mert a feleségét szeretné pucéran látni, csak borotválkozik. Miközben Timi megmossa a fejét, szárításnál látja, már megint nagyon lenőtt a festése, pár ősz szál töve is elég jól észrevehetően kikandikál.
– El kellene mennem fodrászhoz. Már nem az igazi a hajam. Nézd meg! – húzza el oldalra a tincseit, hogy jól láthatóvá váljon a pár őszülő hajszál. Igaz még negyven sincs, de sajnos nem tehet róla.
– Mért? Van rá időd és pénzed? – mordul fel a férfi. – Megmondtam, hogy vigyázz minden fillérre! Nem kell hülyeségekre költeni!
Az asszony nem szól semmit. Már megszokta, hogy az ő igényeire igen ritkán van idő és pénz. Ennyi együtt töltött év után annyira hozzászokott ezekhez, hogy eszébe se jut, esetleg másként is történhetnének a dolgok. A nyugalom érdekében inkább meghunnyászkodik, nem száll vitába a párjával.
– Kikészítetted a tiszta ruhámat reggelre? – kérdezi a férj, míg a felesége teszi magát rendbe. Számára ez sokkal fontosabb, mint a felesége haja. Az asszonyt úgyse látja túl sűrűn, minek arra pénzt pocsékolni. Ő viszont szeret mindig jól kinézni, ez nála az alap.
– Igen. Ott van a vállfán. Az inget az előbb vasaltam frissen. Meg a zakót is felfrissítettem.
– Jó. Akkor mehetünk aludni – fordul ki Jenő a fürdőből és siet előre.
Csendben lefekszenek. A férfi elfordul, és pár perc múlva már horkol is. Eszébe se jut Tímeát átölelni, vagy pár becéző szót szólni hozzá. A következő napok körülbelül ugyanilyenek, esetleg más a nő napi feladata. Mondjuk beiktatja a fürdő átsúrolását is. És az előzőek is teljesen hasonlóak voltak. Csak régebben Jenő kevesebbet volt oda esténként, és néha még Timit is megkívánta egy-egy éjszaka. Eleinte sűrűbben, később már hetente, kéthetente. Mostanában viszont erre már nemigen volt példa, még havi viszonylatban sem. Az asszony próbálna közelebb húzódni a férjéhez, kicsit hozzábújni, átölelni, de az lerázza az asszony kezét magáról, és soha nincs kedve semmihez.
– Olyan lestrapált vagy! Olyan unalmas! Nincs már benned semmi, a régi temperamentumos Tímeából. Az mindig csinos volt, sugárzó és égett benne a tűz! Már minden kiveszett abból az énedből – morog, mint egy medve, megint elfordul, és elalszik. Timi viszont ezek után eléggé kíváncsi lesz, kicsit utánanéz férje esti kimaradásainak. Ugyancsak érdekelné, összefüggésben van-e az esti csavargás, és a férje folyamatos visszautasítása. Nem olyannak ismerte eddig, akinek ne lenne fontos a testi öröm. Hát, az utánanézése folyamán, számára borzasztó dolgokra derít fényt. Haverokat egyet sem látott Jenő mellett, annál inkább egy csinos, festettszőke, harminc év körüli hölgyet, akivel a találkozáskor igen szorosan ölelték át egymást. A nő most úgy néz ki, mint ahogy ő kinézett hét évvel ezelőtt. Nem kell ezek után mondani, hogy Timinek se kellett több. Ő dolgozzon a családra, a férje meg másnál keres boldogságot? Először arra gondol, számonkéri. Utána meg arra, hogy nem biztos, hogy akar vele vitatkozni. Talán neki is jobb lesz, ha ennek véget vet. Este a haza érő Jenővel rögtön közli, beadja a válópert, mert tud mindenről. A férj elég érdekesen reagál a felesége vádjaira.
– Nyugodtan mehetsz! Még Janikát is viheted! Úgyis elfelejtettél adni magadra! Valamikor te is olyan gyönyörű nő voltál, mint most Niki! Most meg hogy nézel ki? Azért kerestem mást, mert mellettem már nem mutattál jól! Minden nő elhagyja magát ha feleségül veszik? Az előtted lévő Jutkát is azért kellett lecserélnem, mert túl hétköznapivá vált!
Timi nem szól, nem vitatkozik. Már úgyis felesleges. Meg ő se akar tovább ebben a kapcsolatban maradni. Pont elég volt nyolc év az életéből erre a férfira. Előtte Jutka csak négyet bírt. Kíváncsi lesz a következőre, arra a bizonyos Nikire.
Lezajlik a válás. Viszonylag gyorsan, mert mindketten szabadulni szeretnének. Jenő a gyerek után is fizet tisztességesen, csak vigye az asszony, hisz az új barátnőnek úgyse kellene. Csak nyűg lenne a nyakukon. Látni se nagyon kívánja, inkább anyagiakkal pótolja a láthatást. Niki boldogan Jenőhöz cuccol, azt hiszi övé a főnyeremény, Timi pedig elköltözik albérletbe, és a maga ura lesz. Már senki nem parancsol neki, mit és mikor csináljon meg. Érdekes módon mindenre jut ideje. Az elsős kisfiára is, és saját magára is. Meg a bérelt lakásában is takaros rend uralkodik. És még a pénze is elég mindenre, amit nagyon szeretne. Pedig munkahelyet nem is váltott. A gyerekre kapott tartásdíjat pedig csak kizárólag Janikára költi. Ennek ellenére jut fodrászra, saját maga által készített sminkre, és néha még új ruhára is. Egyszóval Timi újból kivirul. Csinos és fitt negyvenes nő lett.
Niki pedig a férfi mellett kezd hanyatlani, mert Jenő nem adott lejjebb az igényeiből. Annyi a követelmény, hogy mindig hullafáradt. Egy jó év múlva úgy alakul, hogy egy régi közös barát bulit szervez, és Timit is, meg Jenőéket is meghívja a partira. Ekkor látja viszont Jenő először az elhagyott feleségét, aki újból gyönyörű. Kisimult az arca, a szemei cseppet sem karikásak, inkább csillognak a boldogságtól. Megvan benne az a fény, ami kiveszett a házasságuk idején, és olyan csinos, hogy rögtön újból megtetszik Jenőnek. Faképnél is hagyja az addigra már leharcolt Nikit, és újból próbálkozik a volt feleségnél.
– Szia kincsem! Ekkora változást! Te megint ugyanaz a szépséges Tímea vagy, akit először megismertem. Lehengerlően gyönyörű!
– Hát igen. Igyekeztem magam rendbe rakni. Volt rá egy egész évem nélküled.
– Nagyon jól csináltad! Csodaszép vagy! Gyere táncoljunk! – elkapja volt felesége derekát, és már mozog is vele a zenére.
– Táncoljunk – mondja Timi egykedvűen egy vállrándítás kíséretében, és benne van a volt férjével egy táncba. Azért érzi, most ő van nyeregbe. Közben ki-ki néz a bánatosan, egyedül üldögélő Nikire. Már majdnem sajnálja is. Jenő pedig kedvesen udvarolgat. Próbálja újból becserkészni Timit.
– Most megint igazán gyönyörű és kívánatos vagy. Odavagyok érted! Nem lépünk le együtt?
A nőnek kikerekednek a szemei volt férje ajánlatára. Leáll a tánccal, vesz egy nagy levegőt, volt férje szemébe néz és elkezdi sorolni azokat, amit már régen el kellett volna mondania.
– Hát tudod, én veled sehová nem akarok lépni. Ezt a kinézetemet, amilyen most, újból lettem, csak, és kizárólag magamnak köszönhetem. Azt a régi elhanyagolt, lestrapáltat pedig neked. És nem mi nők hagyjuk el magunkat! Óriási tévedésben élsz! A te elvárásaid akkorák, hogy azt csak úgy tudjuk teljesíteni, hogy belerokkanunk. Tiszta lakás, tiszta ruha, vasalt ruha, öt naponta tiszta ágynemű, napi szinten főzés, mosás, takarítás, bevásárlás, gyereknevelés, és te semmiben nem segítettél. Magunkra már nem jutott időnk, nem beszélve arról, hogy még a pénzt is sajnáltad arra, hogy némileg egy ápolt nő benyomását keltsük. Akkorák voltak az elvárásaid, hogy azt két házvezetőnő napi nyolc órában se biztos, hogy megcsinálta volna, nem én egy ledolgozott munkaidő után. Eszembe sincs visszamenni hozzád rabszolgának! Sőt még Nikit is lebeszélem róla. Az életembe a fiamon kívül az egyetlen jó dolog ami történt, az a válásunk volt! Gondolkozz el rajta!
Timi otthagyja a megrökönyödött Jenőt, aki úgy meg van lepődve, még közbeszólni se tudott. Őt még soha életében nem osztotta így ki senki. Pláne nem egy nő. Mindig minden kapcsolatában ő parancsolt. Még azt se figyelte meg a férfi, hogy Timi tényleg odament Nikihez, és beszélgetni kezdett vele. Megosztotta a nővel azt a dolgot, amire ő is csak a válásuk után jött rá. Tapasztalatból beszélt, és Niki minden szavával egyetértett.
A partiról Jenő egyedül ment haza, és Niki már nem várta otthon. Viszont még sokáig próbálta ismét meghódítani Timit, aki nem volt újra behálózható. Hiába ígért meg mindent a férfi, Timi tapasztalatai egészen mást mutattak. Soha többé nem kért belőle.