A nagyváros hangjai sokszor nem a legkellemesebbek. Vidékiként nem is vártam egyebet a villamos, a repülő, na meg a szomszédok zaján kívül. Végül mégis értek meglepetések. S még hozzá milyen csodálatosak.
Egy tengerparti nyaralás mindig élvezetes, még egyedül is az lehet. De amikor megjelenik a régmúltból a „nagy Ő” , akkor kezd el igazán sisteregni a levegő. A gond csak az, hogy az álomból keserű lesz az ébredés.
Fölöttébb gondterhelt, folyamatosan idegeskedő, frusztrált apukánál, amikor elbocsátják állásából egyszer csak betelik a pohár. Imádnivaló kislányán, és álomszép feleségén vezeti le önző, már-már zsarnoki, brutális agresszióját, és még így is időbe kerül mire elgondolkodik tettei következményeiről.
Volt egyszer a nagyvárosban, ahol történnek a dolgok, annak is a kertvárosi részében egy kis régimódi ház, tiszta szobákkal, kis fürdőszobával, konyhával, ahol állandóan szólt a Kossuth rádió. Lakott itt egy kis család: apu, anyu, és két kislány, Anna és Krisztina, két kis szőke hercegnő, Annácska kicsit szeplős is volt. 4 és 6 évesek.
Az internetes társkeresés nehézségei. És szépségei. Már csak ki kellett választani egyet a sok kedves hölgy közül. Amália volt a legszimpatikusabb. Néhány hétig leveleztünk, udvaroltunk egymásnak. Ekkor úgy gondoltuk, hogy eljött az ideje a személyes találkozásnak.
A főszereplő kishúgát három éve nem látta. Hugi szobájában állva emlékezik vissza harmadik születésnapjáig, miket csináltak együtt, és hogy a szüleik mennyire nem szerették sokszor ha együtt játszottak. Most itt állok a szobájában egyedül, és azon morfondírozom, vajon látom-e még valaha.
Egy életben megkeseredett ember útkeresése, aki egy feketerigó éneke által végzetes döntést hoz. Lassú mozdulattal húzta meg a ravaszt. A csappantyú kis kattanással rácsapott a töltény apró rézkorongjára, ettől a hüvelyben felrobban a puskapor, a végén levő acélgolyó meglódult, s a huzagoláson megperdülve és pörögve, forogva hatalmas erővel vágódott ki a csőből.
Az idős ember gondolkodása élete vége felé megváltozik. Másképp látja a világot a kor előrehaladtával. Jó esetben családban tölthetjük el az idős kort, épp úgy, mint ebben a novellámban Szili bácsi esetében. A természet jó barát ebben az életszakaszban, elviselhetőbbé teszi azt. Az elmúlás nem mindig fáj, nem mindig csúnya. Ez a történet erről szól.
Tóhelyi Aliz 18 születésnapjára készülődik. Nagy mérföldkő az ember életében egy születésnap, különösen akkor, ha először lesz igazán, és őszintén szerelmes egy kissé félszeg csetlő-botló osztálytársába.
Temetői történet, pozitív végkifejlettel. Még vagy félórát üldögélt a padon a két öreg, beszélgettek, élvezték a napsütést, majd lassan kezdtek szedelőzködni, még egyszer megigazították a virágokat a síron, és elindultak a kijárat felé.
