Egy jól menő vállakozó a történet főszereplóje, aki belehabarodott a bejárónőjébe, akit egy kölönös esemény kapcsán befogad a saját házába, hogy annak a munkatársát, aki egyben a barátnője, – szinte mintha az anyja lenne, – hozzásegítse, hogy elindítsa a saját vállakozását.
Egy történet egy elengedett szerelemről, ami egy életen át rabságban tartotta a szereplőit. Vágyott egy nehezen elérhető, ritka kincs után. Éveket töltött a megszerzésének kidolgozásával. Minden estéjét ezzel töltötte. Terveket szőtt, elképzelte, gondolatban meg is cselekedte.
Ma éjjel a szokásosnál is nehezebben jött az álom a szemére. Az ágyából figyelte, amint a szellő, különleges táncot lejt a vén platán lombjai között. A szél a szemnek láthatatlan, de attól még, csak teszi a dolgát. Lehet úgy, hogy olykor megfeszülve elválaszt egymástól, máskor meg észrevétlen összeköt. Ilyen képessége is van.
Albert első éves egyetemista és nagyon szeretne végre rendes, normális barátságokra szert tenni, mindamellett a kínzó, és sanyargató önbizalomhiánnyal is szükséges megbirkóznia. Szerencsére hölgy csoporttársai közül vannak sokan, akik megértik, együttérzenek vele, és akad is, aki szerelmes lesz belé.
A történet főhőse E./1. személyben meséli el, hogy miként látogatta meg volt osztálytársnője, aki őszintén bevallota neki, hogy őszintén szerelemmel szereti a férfit, és hogy elvált volt férjátől, aki fűvel-fával megcsalta.
Egy házasságban mind a két fél véleménye homlokegyenest különbözhető, de ahogy mondani szokás minden esetben muszáj a kompromisszumot megtalálni, és fenntartani; legalább is, amíg még lehetséges. Az életkor előrehaladtával kóros alváshiány lép életbe.
Csillik takarítóként dolgozik egy hatalmas irodaházban; precíz, alapos, és remekül látja el mindennapi feladatait. A sors egyszer az útjába vezérel egy régi ismerőst, akivel azonnal lángra lobban a halhatatlan romantika. Csupán csak egyetlen gond van: Csillik nem igazán tudja miként kellene elmagyaráznia barátnőjének, hogy mi az eredeti foglalkozása?
Végre jön Valaki, a lány felugrik, de helyben is marad, úgy várja a hírt, és látni az arcán, hogy ezen most nem sok múlik, és nem nagyon sok, hanem szinte minden. Amit látok rajta, felerősíti bennem az aggodalmat, és már szeretem én is azt a kutyát egy kicsit. Szerencsére nincs nagyobb baj, az autó csak kicsit súrolta, egy-két nap, és rendbe jön.
Krisóf halálosan szerelmes Évibe, aki pluszkilókkal küszködik, s míg a boldog szerelmesek úgy érzik, hogy egyedül, csakis ők számítanak, addig a kinti világ, és bizalmas környezetük valósággal elítéli őket, bár ezt még véletlen se mondják ki nyíltan.
