Amikor elveszítünk valakit, akit nagyon szeretünk, mérhetetlen nagy fájdalommal jár. Ha beszélünk róla, majdnem olyan, mintha ott lenne közöttünk. Milyen volt amikor nevetett. Amikor tanácsot adott.
Margaret elkészítette a kis üveget, amibe a mérget töltötte, hogy belecseppentse Eric poharába. Amikor Eric visszatért a mosdóból, elkezdte csókolgatni Margaretet. Lassan és gyengéden elkezdte leszedni róla a ruhákat, amelyek azonnal a földre hullottak. Végigcsókolta a testét, miközben Margaret is gyengéden érintette és simogatta a férfi mellkasát és minden testrészét.
Na jó, most már elég! Végére járok ennek a dolognak. Épp be akartam csapni a kocsi ajtaját, ahonnan mégsem vettem ki a fegyvert, mikor meghallottam, hogy az emeleti ablakból beszédfoszlányok szűrődnek ki. A kocsiajtó csapódását a lábfejem akadályozta meg, ami immár másodjára kap fájdalmas ütést. De legalább a reflexeim rendben vannak! Hallgatózni kezdtem!
– Nagyon tetszik, amit hoztatok, igazán jó ízlésre vall. Biztos a te édesanyádnak is ilyen jól tudsz ajándékot venni. – Áradozik az édesanya, mert jó választásnak tartja a fia részéről.
