A nevelőotthonban felserdült fiú nem adja fel anyja keresését. Még akkor is reménykedik az anyai szeretet megtalálásában, amikor elutasítást kap. Mennyi csalódást és visszautasítást kell még elviselnie ahhoz, hogy egyszer majd fiának szólítsa az édesanyja? Az útja küzdelmes, de nem adja fel a küzdelmet.
Végre ott vagyok. Felnézek az égre, és amit látok, attól lemerevedek, néhány percig csak állok ott, miközben a döbbenet lebénít. Az égen, egy hatalmas űrhajót látok, ami látszólag mozdulatlanul lebeg a város fölött, és aminek a méretei minden képzeletet felülmúlnak. A nagy objektum körül még több, kisebb űrhajó van, amik statikusan a nagyhoz igazodnak, mintha azt védenék. Ezen kívül a formáció körül több tucatnyi kicsi égi jármű szeli keresztül-kasul a teret, és az eget.
Most viszont, mintha egy idegen bolygóra csöppent volna. Idegen, ismeretlen világba, ahol elveszettnek érezte magát. Cikket kellett írnia a vidéki élet szépségeiről, neki, aki még a külvárosban sem járt soha.
