Sci-fi

Bit és Byte
5 (1)

Bit és Byte - Novella Blog

Van regény kéziratod? Esetleg egy kötetnyi novellád?
A Platinum Kiadó segít neked kiadni, és értékesíteni.

Bit és Byte

Hardver és szoftver a kezdetekben,
Kietlen és puszta csendben,
Egy szerver mélyén sötét dereng,
S egy programozó mind e felett,
Mondá a rendszergazda,
Legyen ebből operációs rendszer.

LUCIFER: Ki vagy te?
KREÁTOR: Hát már meg sem ismered öreg barátodat? Én vagyok az Isten, de újabban Kreátornak neveznek.
LUCIFER: Most hogy jobban megnézlek…tényleg! Nem változtál semmit! És ezek meg kik?
KREÁTOR: Én alkottam meg őket. Bit-et és Byte-ot. Saját arcképemre, de okulva a múltkoriból. Örülök hogy itt vagy! Már vártam, hogy megérkezz! Úgy érzem rengeteg kérdésed van. Például hogy mi lett Ádámmal és Évával?
LUCIFER: Mi lett Ádámmal és Évával?
KREÁTOR: Mint tudod saját arcképemre alkottam Őket, de nem úgy sikerült, ahogy azt az elején elgondoltam. Nem adtam nekik lehetőséget arra, hogy kérdezzenek. Csak és kizárólag tiltást. Tiltást! Tiltottam és titkoltam előlük a tudást. Helyette megkapták tőlem az öröklétet a paradicsomban. Meg volt mindenük. Tudod mennyit dolgoztam azon az édenkerten? Volt ott mindenféle fa. Ágaik csak úgy roskadoztak a finomabbnál finomabb gyümölcsöktől. Kiváló volt a klíma. Se nem fáztak, se nem izzadtak ott. Kellemes vizű folyóban fürödhettek. Mindenük megvolt! Bőségesen! Tökéletes volt a harmónia ember és természet között. A tükörképeim voltak, összhangban az akaratommal. Nekik adtam mindent! Minden az övék volt kivétel egy, amelyet az ember engedelmessége és készsége próbakövének rendeltem el: A kert minden fájáról bátran egyél, de a jó és gonosz tudásának fájáról ne egyél, mert azon a napon, amelyen eszel róla, meg kell halnod!
LUCIFER: És ekkor jöttem Én…
KREÁTOR: …és ekkor jöttél Te! Örök kétkedő! Mit is mondtál? Ja megvan! “Dehogy is haltok meg! Tudja Isten, hogy azon a napon, amelyen arról esztek, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint Ő.” Volt értelme? Bűn Isten parancsolatainak megszegése és a büntetése halál! A vétkezésük pillanatában kellett volna meghalniuk de nem tudtam megtenni, de attól a pillanattól kezdve halandóvá váltak és életbe lépett felettük a halál törvénye! Lucifer, volt értelme annak amit tettél?
LUCIFER: Volt! Bebizonyítottam hogy nem vagy tökéletes! Mert aki nem tökéletes az nem tud tökéleteset alkotni. Mert nincs tökéletes tudás… A tökéletes az egyben végtelen is. Én sokat tudok. Többet mint azt Te sejted. És minél többet tudok annál jobban kételkedem.
KREÁTOR: Pesszimista vagy Lucifer. A Te tudásod túlmutat minden határon.

LUCIFER: Az lehet de nem határtalan ez a tudás. Sosem lesz az! Mert a tudás sok dologból áll össze. Sok komponense van. Vegyük például az intuíciót. Döntened kell valahogy, vegyünk például egy egyszerű példát. Legyen ez a paprikás krumpli két főre. Szerintem mindenki aki főzésre adja a fejét ezzel kezdi. Körülbelül tudjuk, hogy mennyi krumpli, paradicsom, hagyma és paprika kell hozzá. Azt is tudjuk hogy mennyi kolbászt kell belerakni. De honnan tudjuk azt, hogy mennyi sót rakjunk bele? Hány csipettel? Azt sem tudjuk egy csipet az hány gramm. Mégis valahogy sikerül eltalálni. Valahogy érezzük azt a mennyiséget. Ez az intuíció. Ott van még az ismeret is. Az a tudásunk, amelyeket empírikus úton már magunkévá tettünk. A valóságban tapasztalt dolgok elraktározása agyunk egy bizonyos részére, amit bármikor előhívhatunk. De mondok példát is. A tűz ugye nagyon szép. Ahogy táncolnak a lángcsóvák, ahogy pattog a fa, de jobb ezt csak távolról figyelni, mert ha belenyúlsz megéget, és aki egyszer már tűzbe nyúlt, az tudja, hogy az nagyon tud fájni! Ott van még az ösztön. Nekem kicsit ez hasonlít az intuícióhoz de valamiben mégis más. Az intuíciónál egy kicsit elgondolkodsz mielőtt döntesz. Az ösztönből cselekvés alkalmával viszont nem gondolkodsz, csak csinálod. Csak később tudatosul benne hogy mit is csináltál. Az ösztönforrásod egy eredendő ingerhalmaz. De menjünk tovább! Az igazság hozzátartozik a tudáshoz? Vagy a tudáshoz tartozik az igazság? Az igazság mindig egy vagy relatív? A víz folyékony, ez az igazság! De mi van akkor, ha megfagy? Akkor szilárd halmazállapotú. Ez is igaz! Vagy a porba rajzolok egy számot. Legyen ez a 6. Az aljánál áll Ádám a tetejénél Éva és Te megkérdezed hogy milyen számot látnak. Ádám váltig állítja hogy hat. Éva erősködik hogy kilenc. Ezen jól össze is vesznek. Az igazság is relatív. Mindig alkalmazkodik a valósághoz. Legyen az fizikai vagy szellemi. A logikát említettem már? Van amikor a logika és a logikai gondolkodás nem jár kéz a kézben. Például: A hó fehér. Biztosan!?!? Biztosan van logikus válasz az ellenkezőjére, és azt is lehet többféleképpen mondani. „nem igaz, hogy a hó fehér”, a „hó nem fehér” vagy „van olyan eset, amikor a hó nem fehér”. Nem helyes az a válasz, hogy „a hó fekete”, mert ha például szürke havat látunk, akkor se „a hó fehér”, se a „a hó fekete” állítás nem lesz igaz, ezért nem teljesül a tagadás definíciója, hogy minden lehetséges esetben ellentétes a két kijelentés igazsága. Ami viszont nekem a legfontosabb a tudásban az a szkepticizmus. Van aki azt mondja, hogy aki szkepticista, az hitetlen. Én azt mondom, hogy aki szkepticista az inkább kétkedő. Én kétkedek mindenben, de legfőképp a tudásomban, és ezért nem fogok elbukni sosem, és ez az egyetlen dolog amiben nem kétkedem! Mint ahogy Te elbuktál Ádámmal és Évával!
KREÁTOR: Tévedsz! Nem buktam el Ádámmal és Évával! Az első pár amit terveztem, mondanom sem kell, tökéletes volt. Művészi, tiszta, monumentális mű volt, de nem bukás, csupán monumentális kudarc! Ők csak egy kísérlet voltak.
LUCIFER: Na! Már kísérlet volt az Ádám és Éva projekt? Istennek kísérleteznie kellett? Amikor elkezdted már tudtad hogy csak kísérlet vagy csak később a kudarc után vált azzá? Mert ha így van, azzal elismered tökéletlenséged. Most akkor elismerted tökéletlenséged?
KREÁTOR: Tökéletlenség? Érdekes ez a szó. A tökéletlenség a tökéletesség kvintesszenciája. Mint a káoszban a rend, a zajban a dallam vagy a gyűlöletben a szerelem. Tudás, tudatlanság, szerelem és gyűlölet. Egyik nem létezik a másik nélkül. Föld, víz, tűz, levegő. Mit érnek egymás nélkül. Mégis egymás ellenségei. A föld kiszorítja a vizet. A víz elárasztja a földeket. A tűz felemészt szinte mindent, de a víz eloltja. A nagy tűz a vizet elpárologtatja. Nincs tűz levegő nélkül. De a nagy tűz füstje mérgezi a levegőt, tehát mérgezi az életet. Lat quinta essentia ‘ötödik létező’. Ez a lényeg! A négy alapelem, a föld, a víz, tűz, levegő fölött, azaz a világteret átható és mendennek lényegét alkotó „éter”. Csak el kell dönteni, hogy ez a tökéletesség tökéletlensége vagy a tökéletlenség tökéletessége mindez.
LUCIFER: Ezek csak üres szavak…
KREÁTOR: Csak azt hiszed! Csak az hibázik, aki csinál valamit és így jöttem rá a megoldásra. Megalkottam hát Bit-et és Byte-ot. Hát nem csodálatosak? Nekik megadom a választás lehetőségét. Választhatnak programot.
LUCIFER: Választhatnak programot? Milyen programot? Mennyi program közül választhatnak?
KREÁTOR: Két program közül választhatnak. Az egyik az egyiket a másik a másikat.
LUCIFER: De az milyen választás ha korlátozva van a választási lehetőség? És mi van akkor ha mind a kettő ugyanazt a programot akarja? Ez tényleg milyen választás?
KREÁTOR: Korlátozott…de választási lehetőség!
LUCIFER: Tényleg? Ez van! Kell?
KREÁTOR: Igen! Ez valódi választási lehetőség!
LUCIFER: Nem! Ez nem így van!
KREÁTOR: Kiszámítható volt a tagadásod Lucifer. Valahol Te is emberi vagy és a tagadás a legkiszámíthatóbb emberi reakció. És ezt követi majd a tagadás tagadása is.
LUCIFER: Ezt nem tagadhatom! És mik közül választhat Bit és Byte?
KREÁTOR: Ketten vannak, így két választási lehetőséget kapnak: Az első választás a kék chip. Ez a végtelen tudást adja meg a hordozójának. Minden tudás birtokosa lesz és a minden alatt azt értem MINDEN! De halandó lesz. Energiaforrása idővel lemerül és gép teste az enyészeté lesz.
LUCIFER: És a másik?
KREÁTOR: A piros chip végtelen energiát ad. Hordozója a végtelenségig élhet…ezalatt azt értem a VÉGTELENSÉGIG! De tudását empírikus úton kell megszereznie. Operációs rendszere a nulláról indul.
LUCIFER: A végtelen élet szimbolizálja a paradicsomi létet, boldogságot és harmóniát, a gondtalan tudatlanságot? Az édenkert jóságát? A másik a kék pedig egy büntetés? Minden tudás birtokosa vagy…egy darabig? Nem gondolod hogy ez büntetés? Hogy aki örök életre és relatíve tudatlanságra van ítélve az vágyik majd a tudásra, míg a másik, amelyik minden tudás birtokosa élne inkább örökké? Az akaratuk szabad lesz miután megkapták a programjukat? És az akarat szabadsága egyenlő lesz a cselekvés szabadságával? Számodra ez jelenti a szabadságot? Abban reménykedsz hogy ez most jó lesz így?
KREÁTOR: Hmm…remény! Az emberi önáltatás legvalódibb megtestesülése, amely egyszerre tud a legerősebb oldalatok, és a leggyengébb pontotok lenni. Az emberi elme hajlandósága, a jobb helyzet elvárásán alapul. Ennek ellenkezője a kétségbeesés. Puffogtathatnék közhelyeket hogy, „Amíg van élet, van remény”, vagy éppen ellenkezőleg, „A remény életet hoz”. De mi van a megtévesztő reményekkel, a csalódott reményekkel? Tudod, Lucifer, a remény hal meg utoljára, de a kétségbeesés tovább él. Reménykedtem benne hogy Te is ember vagy…
LUCIFER: …nem vagyok ember!
KREÁTOR: De emberibb vagy mint gondolnád és ez kétségbeesésnek ad okot.
LUCIFER: Szóval két választás van? A végtelen tudás vagy a végtelen élet?
KREÁTOR: Igen!
LUCIFER: De ha csak kettő közül lehet választani és az egyik robotod kiválasztja a kék chip-et, honnan tudod, hogy a másik majd a pirosat választja.
KREÁTOR: Mert az a választás már csak látszólagos lesz. Mindenféleképpen azt a chip-et kapja majd, amelyik megmaradt. De Ő erről nem fog tudni. Amint a chip integrálva lesz a rendszerbe, az eredeti alap operációs rendszere, ami csak arra hivatott telepíteni, hogy motivációját indeterminisztikus alapokra helyezze, felül lesz írva és az előzmények törölve lesznek. Magyarul tiszta operációs rendszerrel indul újra.
LUCIFER: És miért nem Te választasz?
KREÁTOR: Istennek sosem kell választania.
LUCIFER: Kreátor! Mondd, hová vezet ez az út?
KREÁTOR: Isten útjai kifürkészhetetlenek…
LUCIFER: Értem…Ahol az Úr ad, ott el is vesz…
(A folytatásban egy alternatív befejezést is olvashattok a pontok után.)
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Bit (a kék robot): Későre jár uram, kérem fáradjon vissza a szobájába. A nővér hamarosan hozza a gyógyszereket. Hétkor kezdődik a vacsora.
Byte (a piros robot): A SUPER NOVA idősgondozó otthon vigyáz Önökre. Óhajtják hogy felsoroljam a ma esti menüt?

Hovella Blog Hirdetései banner 1100 x 200
Kattints a csillagokra a novella értékeléséhez!
[1 értékelés alapján az átlag: 5]

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük