Április elején

Április elején
A könyvtár előtt futottak össze. Büszkén mutatta az átvirrasztott éjszakák eredményét a kora tavaszi napsütésben. A szakdolgozatát. Pontosabban a végét. Szofi erősen koncentrálva olvasta. „Ez olyan…, Misis!” – súgta oda csodálattal, miközben egyenesen a szemébe nézett.
Évek óta jártak órákra, milliószor buliztak együtt. Mégis, ebben a pillanatban tűnt fel, mennyire gyönyörű.
Csak remélte, hogy este találkoznak az uszodában. Hiába nyújtogatta a nyakát a medencénél. Kiment a termálba. Régóta küzdött egy húzódással a jobb karján, azt ápolgatta, amikor a lány megjelent. Kénytelen volt elmondani a tényállást, mire Szofi felajánlotta, megmasszírozza.
Hanyatt feküdt a vízen, bámulta a csillagos eget, és piszkosul élvezte a helyzetet.
„Talán, ez a boldogság…”.
– Hanyagolnod kellene az úszást, így használhatatlan lesz a jobb karod.
– Anélkül is lehet élni! Anno a muzulmánoknál levágták a tolvajok jobb kezét.
– Ne vigyorogj, a nagy részük belehalt. Tudod, vérmérgezés, meg ilyesmi. Másrészt nyilvános helyen nem ehettek egy falatot sem. Egyébként a Tálibok visszaállították az ősi törvényeket, szóval ez ma is előfordul.
– Elképesztő. És miért nem ehetnek nyilvánosan?
– Mert náluk csak jobb kézzel lehet.
– Te, és Szent István jobb keze?
– Misi, ne már! Az egy ereklye, István kezét később vágták le, már rég halott volt!
A víz alatt is hallotta a lány nevetését. Csak akkor jött fel, amikor már nem bírta tovább.
– Bocs, sztem ezek után jobb lesz, ha elhúzok a picsába!
A lány a jobb kezét kapta el, felszisszent a fájdalomtól. Sokáig csókolóztak.
A légyottnak a vízilabdacsapat megjelenése vetett véget.
Jobb ötlete nem lévén, a víz alatt próbálta elterelni gondolatait. Mire lenyugtatta magát, Szofi már az egyik vízilabdás macsóval beszélgetett.
„Baszdki! Vele jár?”
Észrevétlenül elkúszott mellettük, majd gyors léptekkel elindult az öltöző felé. Már az ajtónál járt, amikor a lány utolérte.
– Misi, most mi van?
– Mi legyen?
A mélykék szemek olyan erővel hatottak rá, képtelen volt megmozdulni.
„Talán, ez a szerelem…”.
