Pár éve történt velem, hogy szenvedélyes olvasóvá váltam, és a közelmúltban pedig önálló művek írásához is kedvet kaptam. A papírra vetett betűk, a belőlük formálódott szavak és mondatok lettek társaim, akár az előbbi, akár az utóbbi formáról legyen is szó. Azóta is, az olvasást és az írást tartom a legnagyszerűbb lehetőségnek arra, hogy az ember bátorításra, reményre, vigaszra leljen, és rádöbbenhet arra, hogy nem kell egyedül küzdeni az árral szemben az élet viharos tengerén. Jelen és soron következő novelláimban is ezt a célt tűztem ki.