Borbíró Klára: Lassan siess!0 (0)
Csukott szemmel pihent, hogy erőt szívjon magába az utolsó nagy megpróbáltatás előtt. Ha ezen a határon átjut, végre hazaüzenhet a parancs…
Borbíró Klára: Lassan siess!
Ferencz Vicus: Jobban szerettek?0 (0)
Együtt öregedtek meg, egyszerre voltak fiatalok, szépek üdék és frissek. Kacérok, és fessek. Aztán egyszerre, egy időben múlt el a hamvass…
Ferencz Vicus: Jó éjt mindenkinek0 (0)
Megismertek, lebuktam. Ma valahogy feltűnően sokan szólítanak meg, érthetetlen. Odapillantok, ki ez az újabb bátor vállalkozó. Uramisten, jó…
Egy különleges Valentin nap4 (2)
Ettől a felismeréstől zavarba jöttem. Azt tudom, hogy Kati az én párom, és nem is akarom lecserélni. De mi van Ildikóval? Ő is pont annyira …
Ferencz Vicus: Viharba veszett remények0 (0)
Eleredt az eső, a jéghideg vízcseppek szúrósan csapkodták David arcát. Esőkabátba bújt, fejére húzta a kapucnit, de a viharos erejű szél…
Borbíró Klára: Egyszer felnövünk0 (0)
Tekintete komoly volt, mégis boldogság sugárzott belőle. Emma érezte, hogy nem Peti többé, hanem Péter. Péter, akit a huszonötödik nyárut…
Ferencz Vicus: Angina pectoris0 (0)
George szuszogott, fújtatott, mint egy gőzmozdony, de egészen másképpen mint pár perccel korábban amikor az ablaknál álmatagon szunnyadozott.…
Szabó Amira: Léleklenyomat0 (0)
Talán egy nap éppen te leszel az, aki kiszabadul innen és ekkor majd másnak kell átadnod az üzenetet, hogy kapaszkodjon abba az átkozott indáb…
Borbíró Klára: Az utolsó karácsony0 (0)
Átmelegedő testüket fájó bizsergés járta át. Lilli hangosan felszisszent időnként, aztán beleernyedt Aliko karjába. A nő a sziklának vet…
Garajszki Istvánné: Tévedés vajon?4.5 (2)
- Nagyon tetszik, amit hoztatok, igazán jó ízlésre vall. Biztos a te édesanyádnak is ilyen jól tudsz ajándékot venni. – Áradozik az édesa…
